A hüvelyesek magas fehérje-, rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt egészséges alternatívát nyújtanak a hús helyett. Segítenek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, a vércukorszint szabályozásában és az emésztés javításában. Emellett fenntarthatósági és gazdasági szempontból is előnyös a fogyasztásuk. Bővebben a „Miért fogyasszunk hüvelyeseket” menüpont alatt tudsz tájékozódni.
Az egészséges táplálkozás részeként hetente legalább 2-3 alkalommal ajánlott hüvelyeseket fogyasztani, mivel ezek kiváló fehérje- és rostforrások. Azonban minél többet fogyasztasz belőlük, annál jobb! Törekedj arra, hogy minden nap jusson belőlük a tányérodra.
Igen, a hüvelyesek alacsony kalóriatartalmuk és magas rosttartalmuk miatt segítenek a jóllakottság fenntartásában, így kiválóan alkalmasak fogyókúra során is.
A hüvelyesek alacsony glikémiás indexszel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy lassan emelik a vércukorszintet. Ez különösen előnyös a cukorbetegek és inzulinrezisztenciával élők számára.
A csicseriborsó és a lencse különösen gazdag fehérjében, így kiváló növényi fehérjeforrások, azonban szinte mindegyik hüvelyes élelmiszer kiemelkedő fehérjetartalommal bír.
A táplálkozásunknak rendkívül összetett hatása van mind az egészségünkre, a környezetünkre, és más élőlények életére is. Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy nagyon érdemes megfontolni a hüvelyes élelmiszerek előnyben részesítését a hússal szemben. Bővebben a „Hús vagy hüvelyes” aloldalon tudsz tájékozódni a kérdésben.
A szója egy kiváló minőségű növényi fehérjeforrás, amely tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, így teljes értékű fehérjének számít. Emellett gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, mint például a kalcium, vas, magnézium és B-vitaminok. A szója izoflavonokat is tartalmaz, amelyek antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek és hozzájárulhatnak az egészség megőrzéséhez.
A szója izoflavonjai (például genisztein és daidzein) phytoösztrogének, amelyek szerkezetileg hasonlítanak az emberi ösztrogén hormonhoz. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a vegyületek sokkal gyengébb hatásúak, és a kutatások szerint a mérsékelt szója fogyasztás nem okoz hormonális egyensúlyzavart sem férfiakban, sem nőkben.
Számos tanulmány arra utal, hogy a szója fogyasztása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, javíthatja a csontok egészségét, és enyhítheti a menopauza tüneteit.
A szója fogyasztása Európában biztonságos és egészséges, mivel az emberi fogyasztásra szánt szója nem GMO forrásból származik. A szója számos egészségügyi előnnyel járhat, beleértve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentését és a csontok egészségének javítását. Bár jelentős mennyiségű GMO szóját importálunk Dél-Amerikából, ez elsősorban az állatok takarmányozására szolgál, és a jelenlegi tudományos adatok szerint nem jelent egészségügyi kockázatot az emberekre nézve.
Az az állítás, hogy a B12-vitamint csak állati eredetű élelmiszerekből lehet bevinni, téves. A B12-vitamin valójában bizonyos mikroorganizmusok, például baktériumok által termelődik, és nem kizárólag állatokban található meg.
Növényi alapú élelmiszerek, mint például a növényi tejtermékek, gabonafélék és egyes élesztők, gyakran vannak B12-vitaminnal dúsítva, így ezek is lehetnek a vitamin forrásai. Emellett étrend-kiegészítők formájában is bevihető a B12-vitamin, ami különösen fontos lehet vegetáriánusok és vegánok számára.
Az ipar gyakran szupplementálja az állatokat B12-vitaminnal, mivel a modern mezőgazdasági gyakorlatok miatt az állatok nem jutnak hozzá természetes módon elegendő B12-vitaminhoz a táplálékukból vagy a környezetükből. Például a szarvasmarhák és más haszonállatok, amelyek régen a talajban lévő baktériumokból származó B12-vitamint fel tudták venni, ma már gyakran kapnak B12-vitaminnal dúsított takarmányt.
Ez azt jelenti, hogy a B12-vitamin végső forrása a mikroorganizmusok, és nem maguk az állatok. Így a B12-vitamin bevitele nem kizárólag állati eredetű élelmiszerekből lehetséges, hanem növényi alapú étrend mellett is biztosítható megfelelő dúsított élelmiszerek és étrend-kiegészítők fogyasztásával.
Mindezek alapján javasolt mindenkinek figyelnie a B12 bevitelére, és dúsított élelmiszerekkel, B12 vitamin szedésével biztosítania azt.
Az áztatás segít csökkenteni a főzési időt és eltávolítani a fitátokat, amelyek gátolhatják a tápanyagok felszívódását. Ezenkívül csökkentheti a puffadást és egyéb emésztési zavarokat okozó anyagokat.
A hüvelyesek okozta puffadás gyakori jelenség, de van néhány bevált módszer, amelyekkel csökkenthetők ezek a kellemetlen tünetek:
Áztasd be a hüvelyeseket legalább 8-12 órára, mielőtt megfőznéd. Adj hozzá egy kevés almaecetet vagy citromlevet az áztatóvízhez, ami segíti a fitinsav lebontását.
Főzés előtt öntsd le az áztatóvizet, és öblítsd le a hüvelyeseket.
Főzd meg a hüvelyeseket alacsony hőfokon, hosszabb ideig. A megfelelő főzés csökkentheti a puffadást okozó oligoszacharidok mennyiségét.
Adj az ételhez emésztést segítő fűszereket, például köményt, ánizst, édesköményt, gyömbért vagy babérlevelet. Ezek támogatják a bélrendszer működését.
Ha nem vagy hozzászokva a hüvelyesekhez, kezdd kis mennyiségekkel, és fokozatosan növeld az adagot. Ez segít a bélflórádnak alkalmazkodni.
A csíráztatás jelentősen csökkentheti a puffadást okozó vegyületeket. Próbáld ki lencsével, csicseriborsóval vagy mungóbabbal.
A konzerv hüvelyesek emésztésbarátabbak lehetnek, mert a konzerválás során már részben lebontódnak a puffadást okozó anyagok. Mindig öblítsd le őket alaposan.
Rágj lassan, és kerüld a szénsavas italokat az étkezés során, mivel ezek is fokozhatják a puffadást.
Nézd meg a recept oldalunkat: https://okosfeherje.hu/receptek/
A hüvelyesek termesztése kevesebb vizet, földet és erőforrást igényel, mint az állati eredetű élelmiszerek előállítása. Emellett kisebb a szén-dioxid-kibocsátásuk, így hozzájárulnak a környezetbarát étkezési szokásokhoz. Bővebben itt olvashatsz erről: https://okosfeherje.hu/kornyezetvedelem
A hüvelyesek alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátással járnak, és nitrogénkötő képességük révén javítják a talaj minőségét, csökkentve ezzel a műtrágyák használatának szükségességét. Bővebben itt olvashatsz erről: https://okosfeherje.hu/kornyezetvedelem/
Igen, a hüvelyesek termelése jelentősen kevesebb föld- és vízfelhasználással jár, és lényegesen alacsonyabb a környezeti hatása, mint a húsiparnak. Ezáltal csökkentik a mezőgazdasági tevékenység ökológiai lábnyomát. Itt olvashatsz egy szemléletes összehasonlítást: https://okosfeherje.hu/hus_vs_huvelyes/
A hüvelyesek nitrogénkötő növények, ami azt jelenti, hogy képesek megkötni a légköri nitrogént és azt tápanyagként a talajba juttatni. Ez javítja a talaj termékenységét, csökkenti a műtrágya szükségességét és elősegíti a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat. Bővebben erről itt olvashatsz: https://okosfeherje.hu/kornyezetvedelem/
Magyarországon többek között a bab, lencse, borsó és csicseriborsó fenntartható módon termeszthető, mivel jól alkalmazkodnak a helyi éghajlati viszonyokhoz, és kevésbé igénylik az intenzív öntözést vagy vegyszerhasználatot.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23522796/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22480489/
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2161831322009668
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37513571/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24910231/
https://www.nature.com/articles/1601995
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28588373/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29210053/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36883088/
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0891584914003220
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/3667346/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/3926692/