Fellélegzik a Föld

Ha te is a hüvelyeseket választod a hús helyett!

Miért jó a Földnek, ha hüvelyeseket fogyasztunk?

Növelik az agrárbiodiverzitást

Növelik a klímaváltozással szembeni ellenállóképességet

Megkötik a nitrogént - önmagukat trágyázzák

Termékenyebbé teszik a talajt

Sokkal kevesebb üvegházhatásúgáz kibocsátással járnak, mint a hús

Alacsony vízigényűek

Hosszan eltarthatóak

Globálisan elterjedtek

Javítják a műtrágyák hatékonyságát

Könnyen termeszthetők

A levegőminőség, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés és az egészséges étrend három nagy kihívás, amelyek az emberiség hosszú távú túlélését fenyegetik. A száraz hüvelyesek más alapvető élelmiszerekkel kombinálva kulcsszerepet játszhatnak ezeknek a problémáknak a megoldásában. Élelmiszer-kategóriaként a hüvelyesek tápanyagtartalmukban és ízükben széles skálán mozognak, ugyanakkor egyedi tulajdonságaik ideálissá teszik őket a fenntartható gazdálkodáshoz.

Miből erednek ezek az előnyös hatások?

Ahogy jobban megismerjük ezt az ősi táplálékot, felfedezzük, hogy a hüvelyesek új utakat nyithatnak meg a mezőgazdasági és táplálkozási fejlesztések terén.

Kulturális szempontból a száraz hüvelyesek a világjárás, a globalizáció és az összetartozás szimbólumai. Az ókorban a hüvelyesek biztosították a seregek ellátását, míg Olaszországban az új év kezdetén a jólét reményében zsáknyi hüvelyest osztottak szét. A háziasított hüvelyesek ősidők óta minden nép étrendjében jelen voltak, függetlenül a faji, vallási vagy kulturális különbségektől.

Ha az élelmiszerszükséglet az, ami minden embert összeköt, akkor a hüvelyesek rendkívüli globális elterjedése egy erőteljes univerzális nyelv a nemzetek között. Az Ázsiából származó hüvelyesek Afrikában, az afrikai fajták az Amerikákban, az amerikai változatok pedig Európában és Óceániában leltek otthonra. A hüvelyesek széles körű elterjedése változatos, de állandó és teljes körű volt, mivel egy közös tulajdonságuk van: gyakorlati előnyeik, amelyeket minden nemzet és kultúra értékelni tud.

A hüvelyesek termesztése nemcsak a klímaváltozás hatásait enyhíti, hanem egyedülálló tulajdonságuk, a biológiai nitrogénmegkötés révén közvetlen és pozitív hatással van a talaj biodiverzitására is. A hüvelyesek ültetésekor olyan talajmikrobák, mint a Rhizobium és a Bradyrhizobium baktériumok aktiválódnak, és növelik a talaj termékenységét. Egyszerűen fogalmazva, a hüvelyesek otthont biztosítanak a baktériumoknak a gümőkben, valamint energiaforrást nyújtanak számukra, cserébe pedig rögzített nitrogént kapnak, amely a növény növekedését támogatja – vagyis táplálékot és fehérjét biztosítanak a hüvelyes növény fejlődéséhez. E folyamat révén a hüvelyesek hektáronként 30–40 kg nitrogént adhatnak a talajhoz. Egyes hüvelyesfajták emellett képesek a talajban kötött foszfort is felszabadítani, amely szintén fontos szerepet játszik a növénytáplálásban.

Miért fontos a nitrogénmegkötés?

A talajbaktériumok aktiválása a nitrogén megkötésére azt jelenti, hogy a növények sokkal kevesebb, vagy egyáltalán nem igényelnek nitrogénműtrágyát. A hüvelyesek képesek saját rögzített nitrogénjüket biztosítani a talajban, ami nemcsak a következő vetésforgók terméshozamát növeli, hanem egyúttal javítja a talaj termékenységét is. Ez pedig hozzájárul a jövőbeli termények szénlábnyomának csökkentéséhez.
A hüvelyesek a talajba hidrogéngázt is kibocsátanak – akár 5000 liter/ha/nap –, ami szintén pozitív hatást gyakorol a talaj biológiájára.
Még a betakarítás után is jelentős előnyökkel járnak. A hüvelyesek növényi maradványai biokémiai összetételükben jelentősen eltérnek más termények maradványaitól, így nagymértékben hozzájárulnak a talaj biodiverzitásához.

A többnövényes rendszerekben termesztett hüvelyesek növelik az agrárbiodiverzitást, és elősegítik a klímaváltozással szembeni ellenállóképességet. A hüvelyesek beillesztése a vetésforgóba javíthatja a műtrágyák hatékonyságát.

A hüvelyesek dicséretét növeli hatalmas földrajzi elterjedtségük, magas tápértékük, alacsony vízigényük, valamint egyedülálló képességük, hogy önmagukat trágyázzák (a talaj nitrogéntartalmának növelésével és a termés javításával). Emellett hosszú eltarthatóságuk során is megőrzik egészségügyi előnyeiket.

Mindezen tulajdonságaik teszik a hüvelyeseket a világéhség és alultápláltság kompromisszumokat nem ismerő ellenségévé. A hüvelyesek valódi szuperélelmiszerek a jövő számára.

A hüvelyeseknek az agroökológiai rendszerek szerves részét kell képezniük, mivel óriási pozitív hatással vannak az ökoszisztémára.

A növények bioerősítésére irányuló tudományos kutatások – amelyek célja a mikrotápanyag-tartalom növelése, valamint a betegségekkel és időjárási viszontagságokkal szembeni ellenálló képesség javítása – kiváló eredményeket hoztak bizonyos hüvelyesek esetében.

Mindezen okokból a hüvelyesek ideálisak a vidéki gazdálkodók számára, de modellként szolgálhatnak az agrárvállalkozások és az ökológiai gazdálkodás számára is világszerte.

Ezen felül a hüvelyesek, mint az agroökológiai rendszerek fontos növényei, hozzájárulnak a talajban lévő mikrobiális biomassza és aktivitás fenntartásához és növeléséhez. Így a hüvelyesek katalizátorként működnek, elősegítve azoknak a mikroorganizmusoknak a fejlődését, amelyek alapvetően felelősek a talajszerkezet javításáért és a tápanyagok elérhetőségéért.
A magas talajbiodiverzitás nemcsak nagyobb ellenálló képességet és rugalmasságot biztosít az ökoszisztémáknak a zavarokkal és stresszel szemben, hanem képessé teszi azokat a betegségek elnyomására is. Ezek a jellemzők a talaj egészségének középpontba állítását szolgálják, amely természetesen az élelmezésbiztonság alapját képezi, így támogatva mind az egyéni, mind a bolygó egészségét.
Önmagukban a hüvelyesek azonban nem nyújtanak csodaszert a gazdaságon belüli diverzitásra. Ha egy gazdálkodó a gabona vagy egyéb növények termesztéséről teljesen áttér a hüvelyesek kizárólagos termesztésére, az nem növeli a gazdaság diverzitását. Ideális esetben a hüvelyes növények az egész rendszert támogathatják, ha többnövényes rendszerek fontos részeként termesztik őket, például vegyes vetésben, vetésforgóban vagy agroerdészetben. Ezek a rendszerek nagyobb fajgazdagságot biztosítanak, mint a monokultúrák. A termesztési rendszerek fajgazdagságának növelésével hatékonyabban használhatók ki az erőforrások – például a fény, a víz és a tápanyagok –, ami magasabb terméshozamot és kisebb terméskiesést eredményez. A megfelelő többnövényes rendszer kiválasztását végső soron az adott agroökológiai rendszer egyedi jellemzői határozzák meg.

Hús és hüvelyes - a környezeti terhelés hatalmas különbségei

A környezetvédelem kérdése ma már nem csupán a tudósok vagy aktivisták asztala – mindannyiunk személyes felelőssége, hogy hozzájáruljunk bolygónk megóvásához. Ez különösen igaz, ha szülők vagyunk, hiszen gyermekeink jövője attól függ, hogy milyen világot hagyunk rájuk. Bár sokan hajlamosak úgy gondolni, hogy a környezetvédelem nagy léptékű, globális döntésekről szól, valójában az egyéni döntéseknek, például annak, hogy mit eszünk, óriási hatása lehet.
A hüvelyesek, mint a bab, lencse és csicseriborsó, sokkal környezetbarátabbak, mint a hús, mert termesztésük kevesebb erőforrást igényel, és kisebb hatással van a bolygóra. Összeszedtük neked a legfontosabb különbségeket.

Üvegházhatású gázok kibocsátása

Hüvelyesek: 0,25–0,5 kg CO₂-ekvivalens kibocsátás/kg. Marhahús: 27 kg CO₂-ekvivalens kibocsátás/kg
➡️ Egy kilogramm marhahús előállítása több mint 50-szer annyi üvegházhatású gázt termel, mint egy kilogramm hüvelyesé.

Földhasználat

Hüvelyesek: 0,5 hektár föld képes évente akár több tonna hüvelyest termelni. Marhahús: Ugyanennyi föld évente csak kb. 50 kg húst tud előállítani.
➡️ Az állattenyésztés sokkal több földterületet von el az ökoszisztémáktól, ami erdőirtásokhoz vezet.

Vízhasználat

Hüvelyesek: ~50 liter víz/kg. Marhahús: ~15 400 liter víz/kg.
➡️ Egy marhahúsos étkezés vízigénye nagyjából annyi, mint egy hónapnyi zuhanyozás.

Talajmegújító képesség

Hüvelyesek: Nitrogénmegkötő képességük javítja a talaj termékenységét. Hús: Az állattartás okozta műtrágya- és trágyakibocsátás gyakran rontja a talaj minőségét és szennyezi a vizeket. ➡️ A hüvelyesek termesztése fenntarthatóbb és segít regenerálni a talajt.

Táplálkozási hatékonyság

Hüvelyesek: 1 kalória előállításához sokkal kevesebb energia és erőforrás kell. Hús: Az állatok etetésére szánt növényekből származó kalóriák 90%-a elveszik a hőtermelés és anyagcsere során. ➡️ Egy steak helyett hüvelyeseket fogyasztva az elfogyasztott kalóriák forrása közvetlenebb és hatékonyabb.

5
6
4

Forrás: Carbon footprint of meat, egg, cheese and plant-based protein sources, Swedish University of Agricultural Sciences, 2021

Hogyan tudom bevezetni a hüvelyeseket az étrendembe ?

Receptek

Receptek

Szeretnénk élvezetes, könnyen használható és lelkesítő segítséget adni a konyhában.

Húskérdés

Húskérdés

Olvass el egy részletes összehasonlítást arról, hogy milyen érvek támogatják a hüvelyesek fogyasztását a húsfogyasztással szemben.

Légy türelmes magaddal!

Új szokásokat kialakítani az étrendben nem mindig könnyű. Az, hogy több hüvelyest és növényi alapú ételt vezetsz be, egy folyamat, amely időt és alkalmazkodást igényel. Minden apró lépés számít – ha ma csak egy étkezésnél választod a növényi alternatívát, az már egy nagy lépés. Hallgass a testedre és az igényeidre, haladj a saját tempódban. Nem kell tökéletesnek lenned; az a fontos, hogy elindultál egy fenntarthatóbb és tudatosabb irányba!

Vannak még kérdéseid? Lehet, hogy más is feltette már:

GYIK