Ahogy jobban megismerjük ezt az ősi táplálékot, felfedezzük, hogy a hüvelyesek új utakat nyithatnak meg a mezőgazdasági és táplálkozási fejlesztések terén.
Kulturális szempontból a száraz hüvelyesek a világjárás, a globalizáció és az összetartozás szimbólumai. Az ókorban a hüvelyesek biztosították a seregek ellátását, míg Olaszországban az új év kezdetén a jólét reményében zsáknyi hüvelyest osztottak szét. A háziasított hüvelyesek ősidők óta minden nép étrendjében jelen voltak, függetlenül a faji, vallási vagy kulturális különbségektől.
Ha az élelmiszerszükséglet az, ami minden embert összeköt, akkor a hüvelyesek rendkívüli globális elterjedése egy erőteljes univerzális nyelv a nemzetek között. Az Ázsiából származó hüvelyesek Afrikában, az afrikai fajták az Amerikákban, az amerikai változatok pedig Európában és Óceániában leltek otthonra. A hüvelyesek széles körű elterjedése változatos, de állandó és teljes körű volt, mivel egy közös tulajdonságuk van: gyakorlati előnyeik, amelyeket minden nemzet és kultúra értékelni tud.
A többnövényes rendszerekben termesztett hüvelyesek növelik az agrárbiodiverzitást, és elősegítik a klímaváltozással szembeni ellenállóképességet. A hüvelyesek beillesztése a vetésforgóba javíthatja a műtrágyák hatékonyságát.
A hüvelyesek dicséretét növeli hatalmas földrajzi elterjedtségük, magas tápértékük, alacsony vízigényük, valamint egyedülálló képességük, hogy önmagukat trágyázzák (a talaj nitrogéntartalmának növelésével és a termés javításával). Emellett hosszú eltarthatóságuk során is megőrzik egészségügyi előnyeiket.
Mindezen tulajdonságaik teszik a hüvelyeseket a világéhség és alultápláltság kompromisszumokat nem ismerő ellenségévé. A hüvelyesek valódi szuperélelmiszerek a jövő számára.
A hüvelyeseknek az agroökológiai rendszerek szerves részét kell képezniük, mivel óriási pozitív hatással vannak az ökoszisztémára.
Mindezen okokból a hüvelyesek ideálisak a vidéki gazdálkodók számára, de modellként szolgálhatnak az agrárvállalkozások és az ökológiai gazdálkodás számára is világszerte.
Hüvelyesek: 0,25–0,5 kg CO₂-ekvivalens kibocsátás/kg.
Marhahús: 27 kg CO₂-ekvivalens kibocsátás/kg
➡️ Egy kilogramm marhahús előállítása több mint 50-szer annyi üvegházhatású gázt termel, mint egy kilogramm hüvelyesé.
Hüvelyesek: 0,5 hektár föld képes évente akár több tonna hüvelyest termelni.
Marhahús: Ugyanennyi föld évente csak kb. 50 kg húst tud előállítani.
➡️ Az állattenyésztés sokkal több földterületet von el az ökoszisztémáktól, ami erdőirtásokhoz vezet.
Hüvelyesek: ~50 liter víz/kg.
Marhahús: ~15 400 liter víz/kg.
➡️ Egy marhahúsos étkezés vízigénye nagyjából annyi, mint egy hónapnyi zuhanyozás.
Hüvelyesek: Nitrogénmegkötő képességük javítja a talaj termékenységét. Hús: Az állattartás okozta műtrágya- és trágyakibocsátás gyakran rontja a talaj minőségét és szennyezi a vizeket. ➡️ A hüvelyesek termesztése fenntarthatóbb és segít regenerálni a talajt.
Hüvelyesek: 1 kalória előállításához sokkal kevesebb energia és erőforrás kell. Hús: Az állatok etetésére szánt növényekből származó kalóriák 90%-a elveszik a hőtermelés és anyagcsere során. ➡️ Egy steak helyett hüvelyeseket fogyasztva az elfogyasztott kalóriák forrása közvetlenebb és hatékonyabb.
Forrás: Carbon footprint of meat, egg, cheese and plant-based protein sources, Swedish University of Agricultural Sciences, 2021
Olvass el egy részletes összehasonlítást arról, hogy milyen érvek támogatják a hüvelyesek fogyasztását a húsfogyasztással szemben.