„40 felett a fehérjebevitelre különösen figyelni kell”

Mi történik, ha egy allergiás mérnök súlyzót ragad, hús helyett hüvelyesekre vált, majd életmódmentorként új pályára áll? Horváth-Szováti György csaknem 20 éve követ növényi étrendet, eközben fizikai munkát is végez, sportol, főz, és másokat is inspirál. Az Élettájoló mentoraként azt vallja: 40 felett még fontosabb a tudatosság – különösen, ha mozgásról és fehérjéről van szó.

Interjú Horváth-Szováti Györggyel, az Élettájoló életmódmentorával és „a mozgás öröméért” sportolóval.

Milyen a kapcsolatod a sporttal?

A mozgás gyerekkorom óta része az életemnek, de nem versenyszerűen. Már kicsiként is imádtam biciklizni, de tizenhárom évesen kaptam kézi súlyzókat a nagypapámtól, és ez indított el a rendszeres mozgás útján. Úszni is ebben az időszakban tanultam meg – utolsóként az osztályban, de annál nagyobb sikerélménnyel.

Most, felnőttként milyen sportot vagy sportokat űzöl?

Szeretek túrázni, biciklizni, nyáron kenutúrázni, nordic walkingolni, súlyzózni illetve saját testsúlyos edzést végezni, és jógázni is, amennyiben azt a sportok közé soroljuk. A mozgás nekem örömforrás. Sosem versenyeztem, számomra a lényeg a testi-lelki feltöltődés.

Több mint 20 éve növényi alapon étkezel. Mi indított el ezen az úton?

Mindig is érdekelt a táplálkozás. Már 8 éves korom óta főzök. Később a testépítés miatt is elkezdtem mélyebben foglalkozni az egészséges étkezéssel. Közben azonban allergiás asztmám lett, ami az életminőségemet is rontotta. Az állapotom 25 éves koromra nagyon súlyos lett. Egész évben tüsszögtem, a szemeim vörösek voltak, viszketett a szájpadlásom, a fülem bedugult, alig kaptam levegőt. Amikor már egy uszodahosszt sem bírtam leúszni, és bementem az éves allergológiai vizsgálatra, ott megállapították, hogy keresztallergiám van, és nem szabad ennem almát, petrezselymet, kaprot, búzát, dinnyét, mert ezek keresztallergiát okozhatnak. Onnantól kezdve mindent lelkiismeret-furdalással ettem. Akkor a doktor azt mondta viccesen, hogy „fiatalember, legfeljebb nem lesz vegetáriánus”.

Ekkor multinál dolgoztam mérnökként, és akkoriban olvastam az interneten, hogy van egy vegaséf Budapesten, aki meggyógyult egy krónikus betegségből, amikor átállt növényi étrendre – ezt akkor kétkedve olvastam, de elültette bennem a magot. Aztán egy nyári napon észrevettem, hogy egy hét alatt alig ettem húst, és nem is hiányzott. Így jött, hogy elkezdtem komolyabban utánajárni a növényi étrend lehetőségeinek. Kipróbáltam egy hónapig, és azóta sincs visszaút.

Milyen változásokat hozott az életmódváltás?

Tisztább lettem kívül-belül. Elmúltak a kajakómák, jobban aludtam, a testszagom is kellemesebbé vált. A tejtermékek és a tojás is fokozatosan (kb. egy év alatt) kikoptak az étrendemből. Az allergiás tüneteim enyhültek, a közérzetem pedig gyorsan javult.

Az izomépítésre hogyan hatott az étrend?

Mindig is nehezen építettem izmot, akkoriban is, amikor csirke-rizs étrenden éltem. Ez testalkat kérdése is, húsos étrenden sem ment könnyebben, mint most. A növényi étrend mellett is lehet fejlődni – másképp, de lehet. Most is simán leúszom 200 méter pillangót, 20 év kihagyás után a legutóbbi fél éves konditermi szezon során a végére 80 kilóval nyomtam fekve, és az állóképességem kimagasló. Úgy vettem észre, hogy állóképességi sportokban kifejezetten előny, hogy nem cipel az ember fölösleges izomtömeget.

Milyen tapasztalataid voltak az étrendváltás kezdetén?

Az első néhány év simán ment, aztán nagyon egészséges akartam lenni, és kipróbáltam más dolgokat. Jó egy évig nyers vegán étrendet követtem, ami kihívást jelentett a megfelelő testsúlyom szempontjából. Gyorsan lement tíz kiló, és rá kellett jönnöm, hogy ez nekem nem fenntartható így. Ezért elkezdtem főtt ételeket is beépíteni az étrendembe, jobban figyeltem a fehérjebevitelre, és így tudtam visszanyerni az energiaszintemet és megtartani az izomtömegemet. A változás pozitív volt: megtaláltam a számomra ideális növényi étrendet, amiben jól érzem magam. Nem vallom magam vegánnak, csak növényi étrendet követek. Időként mézet is eszem.

Mivel foglalkozol? Azt tudjuk, hogy nem vagy már mérnök. Fizikai munkát végzel?

Bőven. Jógatáborokban főzök, elvonulásokon szakácskodom, de ha kell, költöztetek, kaszálok, fát hasogatok vagy szőlőt szüretelek. A szüreten mindig meglepődnek, hogy csak szőlőt eszem, mégis bírom a puttonyozást. Mert ugye az tele van energiával.

Mik a kedvenc okosfehérje-forrásaid és hogy készíted őket?

A hüvelyeseket nagyon fontosnak tartom. Nem megkerülhetők. Sokan panaszkodnak, hogy puffadnak tőlük, főleg kezdetben, de a szervezet idővel hozzászokik. Meg kell tanulni, hogyan kell őket jól elkészíteni.

Én például úgy csinálom, hogy mindig beáztatok fél kiló hüvelyest. Ennek a felét összeturmixolom valamilyen fűszerrel és hagymával. Olyan massza lesz, mintha kása lenne. Kicsit felfőzöm, majd beleöntöm egy vízzel kiöblített formába, és beteszem a hűtőbe. Másnapra tökéletesen megdermed, kvázi tofu lesz belőle: szeletelhető, ízlés szerint fűszerezhető, és sokféleképp felhasználható.

A hüvelyes másik felét két lépcsőben megfőzöm. Az áztatólevet és az első főzővizet leöntöm róla, a másodikba teszem a fűszereket, sót, és ebben főzöm készre. Abból több napra készítek különböző fogásokat. Az első nap leves, a másodikon pörkölt készül, a harmadikon a maradékból zöldségekkel és zabpehellyel fasírtot sütök. Gyakran egyszerre többféle hüvelyest is előkészítek, így ezek átfednek egymással, így még több variációs lehetőségem van. A fagyasztóban is mindig tartok néhány adaggal, például hamburgeréhez hasonló pogácsákat, amiket bármikor elő tudok kapni.

Szerintem a titok a jó szervezésben rejlik. Mindig legyen beáztatva valami. A növényi konyhában ez kulcskérdés, nemcsak az emészthetőség, hanem a tápanyagok felszívódása miatt is. A lektinek eltávolítása fontos, hogy az ásványi anyagok hatékonyabban épüljenek be, és hogy a szivárgó bélszindrómát is elkerüljük. Ezért mindig áztatom a hüvelyeseket. A titok tényleg a szervezés: ha mindig van valami előkészítve a hűtőben vagy a fagyasztóban, sokkal könnyebb jól enni növényi alapon.

Van olyan tanulság, amit mindenképp fontosnak tartasz megosztani?

A B12. Kezdetben én is elhittem, hogy elég a savanyú káposzta, de nyolc év után kiürültek a tartalékaim. Akkor kellett hozzá egy injekciós kúra, hogy helyreálljon; azóta rendszeresen pótolom, és javaslom, hogy ezt senki ne vegye félvállról.

A másik, hogy 40 év felett a fehérjebevitelre különösen figyelni kell. Én 46 éves vagyok. Saját tapasztalatom szerint a hivatalosan ajánlott mennyiségek (0,9-1,2 gramm/testsúlykilogramm) sokaknak nem elegendők, legalábbis, ha az ember hozzám hasonlóan nagyon aktív életet él. Ha pedig erősportot végez, még ennél is többre van szükség (akár 2 g/tskg).

Mit üzennél azoknak, akik kételkednek a növényi étrend fizikai teljesítőképességre gyakorolt hatásában?

Azt, hogy próbálják ki. A jól felépített, minél teljesebb értékű növényi étrend nem gyengít, sőt: tisztít, feltölt, stabilizál. Az izom nem feltétlenül hússal épül. Okosan összeállított, változatos, növényi alapú ételekkel is lehet eredményeket elérni.

Köszönjük a beszélgetést!