A reggeli dugótól az IRONMAN-ig teljes értékű növényi étrenddel

Te, kedves olvasó, a reggeli dugóban ülve gondoltál már arra, hogy ezalatt az idő alatt akár IRONMAN is válhatna belőled? Kertész Róbert Tibor elmeséli, milyen összefüggés van a kettő között, hogyan segíti ebben az életmódja és a táplálkozása. Sportolókat bemutató sorozatunkban fogadd Robi történetét szeretettel!

Okosfehérje: Az a hír járja, hogy te a reggeli dugót szeretted volna kikerülni, és így lettél végül IRONMAN. Elmeséled ezt a sztorit?

Kertész Róbert Tibor: Nem szerettem naponta egy-másfél órát vezetni a munkahelyemre, Budapestre, majd délután vissza vidékre. Évekig így éltem, és ez napi két-három óra kidobott idő volt. Reggel be a városba, délután haza – ez volt a lehető legrosszabb felállás. Egy reggel, Budaörsnél, a szokásos dugóban ülve tettem fel magamnak a kérdést: mit lehetne ezen változtatni? Ekkor jött az ötlet, hogy újra rendszeresen edzenem kellene, és kora hajnalban eljutni Óbudára, ahol munka előtt úszni tudnék. Bele is kezdtem. Heti egy-két alkalommal jártam uszodába, de hamar kiderült, hogy ez így nem működik jól: egyszer nagyon korán keltem, máskor később.

Rövid időn belül rájöttem, hogy csak akkor lesz ebből működő rendszer, ha minden nap ugyanakkor ébredek. Így alakult ki az a rutin, hogy minden reggel 4:50-kor keltem, és munka előtt elmentem úszni, futni vagy konditerembe edzeni. A sport újra a mindennapjaim része lett. Minden munkanapon edzettem, és hétvégén is egyszer-kétszer. Egy idő után rájöttem, hogy ezzel az edzésmennyiséggel már újra lehet versenyzésben gondolkodni. Télen a heti 7-8 óra edzés már IRONMAN-alapozásnak is megfelelő volt. Így kezdődött el minden!

2011-ben eldöntöttem, hogy három év alatt három IRONMAN-versenyt fogok teljesíteni, család és munka mellett. És valóban: mindez a reggeli dugókból indult. 2012-ben értem célba életem első IRONMAN-versenyén, Nagyatádon, vegyes étrenden, 11 óra 16 perces eredménnyel. 2013-ban már sokkal jobb állapotban készültem, amikor június végén Nagyatádon kerékpáros balesetet szenvedtem. A térdem megsérült, és hamar kiderült, hogy nem tudok futni, és úszni sem. A felépülés lassú volt, a rehabilitáció hónapokig tartott, és egyértelművé vált, hogy abban az évben nem tudok rajthoz állni.

Okosfehérje: Ekkor találkoztál a növényi étrenddel?

Kertész Róbert Tibor: A kényszerű leállás idején kezdtem el komolyabban foglalkozni azzal, hogyan tudnám támogatni a regenerációmat. Olvastam, figyeltem, kísérleteztem, és 2013. augusztus 12-én áttértem a teljes értékű, növényi alapú, nagyrészt nyers vegán étrendre. Eldöntöttem, hogy a felkészülés alatt nem fogyasztok fehérjeporokat és táplálékkiegészítőket sem, mert kíváncsi voltam arra, hogy a jó minőségű növényi étrend megfelelő-e ilyen típusú terhelés mellett is.

A kimaradt év után eldöntöttem, hogy 2014-ben kétszer is szeretném teljesíteni az IRONMAN-t. Nagyatádon jobb idővel értem célba, javítva a korábbi eredményemen, majd hat héttel később egy újabb IRONMAN-versenyt is teljesítettem. Ugyanebben az évben megkaptam „Az év vegetáriánusa” díjat is. Ezek számomra fontos visszajelzések voltak arra, hogy a tudatos felkészülés és az életmódváltás együtt működő rendszer lehet.

Okosfehérje: Mióta sportolsz és milyen sportágat űzöl?

Kertész Róbert Tibor: Viszonylag későn kezdtem sportolni. Tizenhat évesen indultam el ezen az úton: shotokan karatézni kezdtem, és mellette futni is, amit gyorsan megszerettem. Az úszással is ekkor kezdtem el ismerkedni, tanár nélkül, autodidakta módon. A főiskolára kerülve a karatét teljesen abbahagytam, viszont ekkor találkoztam először a triatlonnal. A főiskolai évek alatt már féltávú triatlonversenyeket is teljesítettem, de amikor lediplomáztam és elkezdtem dolgozni, a sport fokozatosan háttérbe szorult. Ezután két évre Walesbe és Angliába költöztem a párommal, ahol a mozgás szinte teljesen kikopott az életemből.

Hazatérés után ismét munkába álltam, majd elvégeztem egy kétéves MBA-képzést. Ebben az időszakban már sportoltam, de nem rendszeresen. 2008 környékén kezdtem újra komolyabban edzeni, futóversenyeken is elindultam, az IRONMAN pedig 2011-ben vált konkrét céllá. Az elmúlt években a callisthenics és a crossfit jellegű edzések is bekerültek az életembe, sokszor 10 kg-os súlymellénnyel végzem a gyakorlatokat. Az egyik konkrét célom a Murph Hősi Kihívás teljesítése. Jelenleg a család mellett sok a munkám is, felelős beosztásban dolgozom, így a sport inkább hobbi szinten van jelen, de újra vannak céljaim: szeretnék még újabb IRONMAN-versenyt teljesíteni, futóversenyekre járni, és más sportkihívásokon is megjelenni – vegán mezben.

Okosfehérje: Amikor növényi étrendre váltottál, mit tapasztaltál?

Kertész Róbert Tibor: A növényi étrenddel együtt a regeneráció és az általános közérzet is fókuszba került. A váltást követően gyorsabb regenerációt, könnyebb emésztést és jobb alvásminőséget tapasztaltam, ami edzés mellett különösen fontos visszajelzés volt. A terhelések utáni visszatöltés egyenletesebbé vált, és kevesebb volt az emésztéssel összefüggő fáradtságérzet.

Okosfehérje: Melyek a kedvenc ételeid? Hogyan fogyasztod az okosfehérjéket?

Kertész Róbert Tibor: Az étrendem alapvetően egyszerű maradt. A kedvenceim közé tartozik a pizza, a tofurántotta kovászos kenyérrel, a szejtános ételek, a gyümölcsturmixok, a különféle főzelékek és a tésztaételek. Ezek nem külön „sportételek”, hanem a mindennapok részei, amelyek edzés mellett is jól működnek, ha megfelelően vannak összeállítva.

Az Okosfehérje szemléletéhez kapcsolódva fontos megemlítenem, hogy a jelenlegi táplálkozástudományi ajánlások szerint növényi étrenden nem szükséges egyetlen étkezésen belül komplett fehérjét biztosítani. A fehérjebevitel sokkal inkább napi vagy többnapos szinten értelmezendő, ahol a gabonák, hüvelyesek, zöldségek és magvak természetes módon kiegészítik egymást.

A hüvelyesek ezért kiemelt szerepet kapnak: lencse, csicseriborsó, babfélék rendszeres fogyasztása segíthet a megfelelő fehérjebevitelben, miközben rostban gazdagok, jól laktatnak, és támogatják az emésztést. A szakmai ajánlások is hangsúlyozzák, hogy a növényi fehérjeforrások változatossága fontosabb, mint egyetlen „tökéletes” alapanyag keresése.

A tisztulás és az önmegfigyelés részeként időről időre vízböjtöket is alkalmazok, jellemzően 7-10 napos időtartamban, elsősorban tisztítási és mentális fókusz céllal. A szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatok is azt emelik ki, hogy az ilyen időszakokat mindig tudatos felkészülésnek és fokozatos visszatérésnek kell követnie.

Összességében a növényi étrend számomra nem szabályrendszer vagy dogma, hanem egy rugalmas keret, amelyben az edzés, a regeneráció és a mindennapi működés egymást támogatják. A hangsúly nem a tökéletességen, hanem a következetességen és a megfigyelésen van.

A táplálkozás mellett a kiegészítéshez is tudatosan állok. Kiegészítőként télen D-vitamint, valamint rendszeresen, heti szinten B12-vitamint fogyasztok. Táplálékkiegészítésként Flavon és Living Foods termékeket használok, amelyek számomra jól illeszkednek a növényi alapú életmódhoz, és segítenek abban, hogy a mindennapokban is stabil maradjon az energiaszintem, a terhelhetőségem és az egészségem.

Köszönjük a beszélgetést!