Workshoppal járja az iskolákat az Okosfehérje program dietetikusa
Mitől lesz egy egészséges alapanyag izgalmas és felfedezendő a gyerekek számára? Attól biztosan nem, ha csak egy tankönyvi felsorolásban találkoznak vele. Sokkal inkább akkor, ha meg lehet fogni, ki lehet találni, meg lehet kóstolni – sőt, akár még játék is kapcsolódik hozzá. Az Okosfehérje projekt is pontosan erre épített, amikor interaktív hüvelyes workshopokkal látogatott el három iskolába.
Az első állomás egy Budapest School volt, a második helyszín a Budapest IX. kerületi Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, a harmadik pedig a biatorbágyi Horizont Általános Iskola. A foglalkozásokat Magyarvári Szilvi, az Okosfehérje projekt dietetikusa vezette, aki játékos, mégis tartalmas formában mutatta meg a gyerekeknek, hogy a hüvelyesek jóval többet tudnak annál, mint amit elsőre gondolnánk róluk.
Tapintás, felismerés és új ízek
A 45-60 perces workshopok célcsoportját felső tagozatos diákok alkották. A program valamennyi eddigi helyszínen több turnusban zajlott. A rövid bevezető során a gyerekek megismerhették, miért számítanak a hüvelyesek különösen értékes alapanyagoknak. Szó esett arról, hogy fehérjében gazdagok, egészségesek, pénztárcabarátok, rengetegféleképpen felhasználhatók, száraz formában nagyon sokáig elállnak, s ráadásul fenntarthatósági szempontból is kiemelten fontos szerepük van a jövő táplálkozásában.
Az elméletet gyorsan követte a gyakorlat is. A diákoknak tapintás alapján kellett felismerniük hat különböző hüvelyesfélét. Bár elsőre általában három-négy sikeres találat született, a foglalkozás végére mind a hat alapanyaggal közelebbről is megismerkedhettek. A játék nemcsak szórakoztató volt, hanem megmutatta azt is, sok esetben mennyire kevéssé ismerjük azokat az élelmiszereket, amelyek akár a mindennapi étkezésünk részei is lehetnének.
Nem csak főzelék: meglepő formában mutatkoztak be a hüvelyesek
Hiszen ha ennyi jó tulajdonságuk van, miért van az, hogy legtöbben csak zöldborsóleves és az újévi lencsefőzelék formájában ismerik? A kérdés költői, és egyben az Okosfehérje projekt létjogosultságának alapja is. Szép küldetés megismertetni az új generációkkal a hüvelyesek sokoldalúságát, a főzeléken túl is.
A legnagyobb sikert természetesen a közös kóstolás aratta. A gyerekek együtt készítettek el egy sós és egy édes finomságot is. A sós fogás egy fehérbab alapú szendvicskrém (alias kence) volt, amelyet napraforgómaggal (ami a gyerekek számára vonzóbb szotyi néven is ismert) és sült hagymával tettek még izgalmasabbá. Az édesség pedig energiagolyóként érkezett, amelyben két hüvelyes is, csicseriborsó és mogyoró „rejtőzött”. Sok diák, de még a tanárok számára is meglepetés volt, hogy hüvelyesekből ilyen változatos és finom ételek is készülhetnek.
Kvíz, közös élmény és zöldborsós kulcstartó
A foglalkozások végén egy gyors kvíz segített összefoglalni és „visszakérdezni” a tanultakat. A válaszokból szépen kirajzolódott, hogy nem csak fenntarthatóak, de mennyire sokoldalúan használhatóak ezek az alapanyagok: lehet belőlük leves, főzelék, fasírt, szendvicskrém, tofu vagy akár sütemény is.
A sikeres megfejtések után pedig jött a jutalom: minden résztvevő egy vidám, zöldborsó alakú kulcstartót kapott ajándékba, amelyből stresszoldásként ki lehet nyomni a kis borsószemeket.
A workshopok egyik legfontosabb tanulsága talán az volt, hogy a gyerekekkel az egészséges és fenntartható táplálkozásról nem feltétlenül komoly, távolságtartó módon érdemes beszélni. Ha van benne játék, élmény, közös alkotás és kóstolás, valamint hazavihetnek egy aranyos, a programra emlékeztető tárgyat, akkor az új alapanyagok nem „kötelező egészséges ételekként”, hanem kíváncsiságot ébresztő lehetőségként jelennek meg számukra.
A siker pedig akkor érezhető igazán, amikor a fehérbabos szendvicskrémet először gyanakvóan méregető, csak negyedik biztatásra megkóstoló nyolcadikos diák anyukája este ránk ír: áruljuk már el, hogy kell készíteni, amit ma bent evett a lánya, mert azóta arról áradozik, milyen finom volt.